A romániai sajtóban sokat szerepelt Erdély Ede felsőháromszéki vállalkozó neve. Több olténiai és dél-moldvai mezőgépészeti állomás, privatizációs botrányainak fő szereplőjeként mutatták be. Ő a kézdivásárhelyi Csavargyár többségi tulajdonosa, magánszemélyként megvásárolta a szépmezői Zoocomp Rt. 49,9 %-os részvénycsomagját. Az ország több megyéjében folyik az eljárás ellene, legutóbb a Zoocomp Rt. részvényeinek vásárlása kapcsán indított ellene nyomozást a rendőrség. Azzal gyanúsítják, hogy egyik cégének pénzét használta fel a részvények magáncélra történő megvásárlásához - ami törvénybe ütköző cselekedet. A rendőrség kihallgatásra idézte be Erdély Edét, az üzletember azonban nem tett eleget az idézésnek. Az aktacsomóban szereplő kár összege meghaladja a kétmilliárd lejt, a brassói Ügyészség parancsot bocsátott ki rendőri felügyelet mellett való előállítására. A rendőrök dec. 11-én a sepsiszentgyörgyi ügyészségre szállították Erdély Edét, ahol kihallgatták. A kihallgatáson jelen voltak védőügyvédei, egyikük a sepsiszentgyörgyi Adrian Vlad Casunean (az RTDP Kovászna megyei fiókjának elnöke, parlamenti képviselő). A kihallgatás végén az ügyész bizonyítékok hiányában nem bocsátott ki letartóztatási parancsot. /Bokor Gábor: Rohamrendőrös előállítás. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./
2007. június 18.
Az ügyészségről és a Román Hírszerző Szolgálattól kér tájékoztatást Kovács Attila Brassó megyei képviselő arról, miként szivároghatott ki a sajtóba egy tavalyi telefonbeszélgetésének lehallgatási jegyzőkönyve. Az RMDSZ-es politikus 2006. szeptemberében Nicolae Bujdoiut, a brassói Transilvania Egyetem jogi karának dékánját kereste fel telefonon a fakultáson tanuló felesége egyik vizsgájának ügyében. A brassói törvényszéki ügyészség a beszélgetést rögzíttette, a vádhatóságtól kikerülő – a törvény értelmében titkos – átiratából pedig a Transilvania Expres napilap június 15-i száma közölt részleteket. A képviselő azt állítja: a szövegben semmi kompromittáló nincs. „A professzor ugyanazon a tanszéken tanít, ahol én, kollégaként jogomban áll beszélgetni vele, akár a feleségem magiszteri vizsgájáról is, amelyet a gyerek megszületése miatt többször is kénytelen volt elhalasztani” – fejtette ki a politikus. Kovács Attila szerint a lejáratási szándék politikai célzatú és az RMDSZ ellen irányul. „Több RMDSZ-képviselő ellen is törvénytelen nyomozási eljárások folynak. A Nagy Zsolt miniszter ellen indított eljárás kezdetét is egy lehallgatott telefonbeszélgetés képezi, amelyben róla beszélnek, és ügyének minden mozzanata politikai eseményekhez köthető” – vélte a képviselő. Kovács elmondta: bizonyítékai vannak arra, hogy a jegyzőkönyv tartalmának ismeretében egyes helyi politikusok zsarolták a Brassó megyei RMDSZ-es megyei tanácsosokat bizonyos önkormányzati határozatok megszavazása előtt. Az RMDSZ-es képviselő beszélgetése úgy került szalagra, hogy a múlt évben a brassói nyomozóhatóság a Transilvania Egyetem rektorának állítólagos korrupciós ügyeiben vizsgálódott. Gheorghe Achim professzort azzal gyanúsították, hogy kenőpénzért cserében osztogatta a diplomákat, pere jelenleg a brassói ítélőtáblán zajlik. „A beszélgetésekről szóló jegyzőkönyvek titkosságát 2006. december 4-én feloldották” – áll a brassói törvényszéki ügyészség közleményében. Kovács kifogásolta, hogy az ügyészek utólag nem értesítették sem őt, sem a dékánt a beszélgetésük lehallgatásáról, pedig ezt törvény írja elő. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke jelezte: a kiszivárogtatás a jelenlegi törvények értelmében csak fegyelmi vétség, nem bűntény. /Lehallgatások: folytatódik a politikai lejáratási kampány? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2008. február 28.
Az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyében interpellál Petre Strachinaru demokrata képviselő. Cristian David belügyminisztertől kéri, vizsgálják ki újra Mihai Viteazul főtéri szobra robbantásának körülményeit. A robbanás során életét vesztette a 12 éves Vaszi Jánoska. Strachinaru szerint hozzáférhetővé váltak a Szekuritáté iratcsomói, nyomára lehetne bukkanni a tettesnek vagy tetteseknek.,,Az RMDSZ-es képviselők és a magyarok ma is azt állítják, a Szekuritáté provokációja volt a robbantás, szerintem azonban magyar szélsőségesek tették oda a bombát. Itt az ideje, hogy megtudjuk az igazat, s bárki volt a tettes, meg kell büntetni. Ennyivel tartozunk az elhunyt kisfiúnak is" – nyilatkozta a képviselő. Eddig nem tudták kideríteni, mi történt 1984. június 5-én. 1999-ben, 15 évvel a robbanás után elévültnek nyilvánította a brassói ügyészség az esetet. A szülők is kérték dossziéikat az átvilágítóktól, de eddig nem kaptak választ. /Farkas Réka: Ki robbantott? (Magyar tettest keres Strachinaru). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./
